Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Georgescu, Costin

1997. május 19.

Emil Constantinescu elnök Costin Georgescut javasolja a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatói tisztségébe. Costin Georgescu 55 éves építészmérnök, egy fejlesztési intézet igazgatója volt 1996-ig, amikor a Nemzeti Liberális Párt jelöltjeként bejutott a képviselőházba. 1992 óta tartozik Emil Constantinescu közvetlen munkatársai közé. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

1997. május 27.

A parlament két házának együttes máj. 26-i ülése egyetértett azzal, hogy Costin Georgescu legyen a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetője. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Az ellenzéki honatyák többsége is támogatta Georgescunak RHSZ-igazgatói tisztségbe való kinevezését. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy Verestóy Attila felszólalásában "természetesnek ítélte a magyar közösség részvételét is a törvényhozásban, és az RHSZ új struktúráiban lehetséges, egy RMDSZ-es megjelenése is". A lap szerint világos Verestóy szenátor utalása arra, hogy egy igazgatóhelyettesi tisztséget szövetségi politikus számára igényel az RMDSZ. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27. 97. sz./

1997. július 19.

A kormánykoalíció politikusait felháborította, hogy Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ új igazgatója Gheorghe Atudoroaire ezredest nevezte ki az SRI nagyváradi Területi Operatív Központjának vezetőjének. Atudoroaire az 1989-es események vérbefojtását vállaló Temes megyei Securite akkori helyettes vezetője volt. Az ezredest népirtással vádolták, majd 1991-ben felmentették. Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor monumentális melléfogásnak tartja ezt a kinevezést. Csapó I. József szenátor szintén ellenezte a döntést. Takács Csaba elmondta, hogy az RMDSZ felhatalmazásával Verestóy Attila szenátor az SRI vezetőjének meghallgatását fogja kezdeményezni. /Egy szekus második karrierje. Újra aktív a temesvári hóhér. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./

1998. július 8.

Az RMDSZ Temes Megyei Szervezete 1998. július 8-án levélben fordult a Román Hírszerző Szolgálathoz, személyesen Costin Georgescuhoz, az RHSZ /SRI/ igazgatójához, amelyben - utalva a dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, volt egészségügyminiszter ellen kibontakozott agresszív sajtókampányra, amely a titkos dossziék szelektív kiteregetésével méltatlanul rossz fényben tünteti fel a megye magyarsága körében megérdemelt közmegbecsülésnek és feltétlen tiszteletnek örvendő RMDSZ-képviselőt, s ezáltal nemcsak neki, hanem az RMDSZ egészének okozott erkölcsi-politikai kárt - kéri, hogy tegye lehetővé mind dr. Bárányi Ferencnek, mind a Temes megyei RMDSZ Etikai Bizottságának, mind pedig Románia Elnöki Hivatala és kormánya illetékeseinek a dossziék teljes anyagának megismerését, majd azt teljes egészében tárja a közvélemény elé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 1302. sz./

1998. július 10.

Az RMDSZ Temes megyei szervezete beadványt intézett Costin Georgescuhoz, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) vezetőjéhez, ebben kérte, hogy teljes egészében hozzák nyilvánosságra dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszternek titkosszolgálati dossziéját. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

1998. szeptember 4.

Az erdélyi irredentizmusról nincs szó a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésében. Ezt kifogásolta az SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság, ezért megidézte Costin Georgescu igazgatót, az SRI elnökét. /Brassói Lapok (Brassó), szept. 4./

1998. december 7.

Még szorosabb együttműködésről állapodtak meg Románia, Moldávia és Ukrajna titkosszolgálatai a dec. 4-én Cernauti városban tartott megbeszélésükön. A tárgyaláson Romániát Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnöke és Catalin Harnagea, a Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetője képviselte. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 7./

1999. január 26.

Jan. 26-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT). Megállapították, hogy a bányászok akciója Románia nemzetbiztonságát fenyegette. A jan. 27-én kiadott nyilatkozat szerint a bányászjárás ideje alatt ért kár meghaladja a 130 milliárd lejt. Megvitatták a Belügyminisztériumban végrehajtott vezetőcseréket. Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója elmondta: szükségessé vált az állambiztonsági stratégia felülvizsgálata. A CSAT felszólította a kormányt, hogy dolgozzon ki megfelelő szociális védelmi programot. /A Legfelsőbb Védelmi Tanács kimodta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

1999. február 4.

A Ziua napilap feljelentést tett Dumitru Badescu tábornok, az SRI Gazdasági Információs Elhárító Osztályának vezetője ellen, aki információkat akart szerezni a Ziua szerkesztőségéről és a lap vezérigazgatójáról, Sorin Rosca Stanescuról. Stanescu a feljelentésében rögzítette, hogy Badescu párhuzamos ügynökhálózatot, saját titkosszolgálatot hozott létre, ugyanis ez az akciója Costin Georgescu, az SRI igazgatója és Mircea Gheordunescu aligazgató jóváhagyása nélkül történt. /Badescu tábornok saját titkosszolgálatot hozott létre. = A Nap - A Ziua magyar nyelvű hetilapja (Bukarest), febr. 4./

1999. március 18.

Márc. 17-én Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnöke bemutatta az SRI 1998-as évre vonatkozó jelentését. Emil Constantinescu elnök nagyon jónak tartja az SRI vezetőinek munkáját. Georgescu szerint az állambiztonságot fenyegető tényezők között szerepel a gazdasági bűnözés, a bankok terén történő visszaélések. Az államfői dicséret ellenére állítólag személyi változások várhatók a titkosszolgálat vezetésében. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./ A Cotidianul Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnökének, az 1998-as évre vonatkozó jelentéséről tudósított. A lap a SRI aktivitását ellenőrző parlamenti bizottság nem-megnevezett tagjára hivatkozva, kijelenti: "a jelentés tartalmaz a magyar kisebbség autonómia törekvéseire vonatkozó információkat is". Kiemelhető, hogy a "forrás" az autonómiatörekvéseket "a nemzet biztonsága szempontjából rendkívül súlyosnak" nevezi, és egy lapon emlegeti a "terrorista akciókkal". A lap egy másik cikkében a Román Nemzeti Egységpárt, az elmúlt napokban rendszeressé vált magyarellenes kirohanásáról cikkezett. Lazar Ladariu PUNR-s képviselő "a magyarok elveszik Erdély" témájú felszólalásában azt nyilatkozta: "a kétnyelvű táblákat én veszem le, bárhol találok egyet. Ezt tisztán mondom, hogy mindenki tudja ki a tettes". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 18. 53. sz./

1999. június 10.

Jún. 10-én a képviselőház 244 szavazattal 13 ellenében elfogadta a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezetet. Ellene 11 nagy-romániás képviselő, Dumitru Buzatu RTDP-s képviselő és Petre Turlea RNEP-s képviselő voksolt. Constantin Ticu Dumitrescu szenátor, a törvénytervezet kezdeményezője a plénum előtt csalódottságának és elégedetlenségének adott hangot a törvénytervezet jelenlegi formáját illetően. A szenátor elégedetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy a civil társadalomra vonatkozó előírásokat kiiktatták a törvénytervezetből. Ticu Dumitrescu kijelentette: "a titkok mániájából tíz év után sem gyógyultunk ki". A szenátor ugyanakkor Costin Georgescut, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának beszédét bírálta, amely 9-én hangzott el a képviselőházban. Georgescu ugyanis "a felelőtlen személyektől" kísérelte megvédeni Romániát. /Nem gyógyultunk ki a titkok mániájából Elfogadták a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

1999. július 1.

A Cotidianul jún. 26-i száma közölte a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ sorrendben utolsó jelentését, amely az 1997 májusa és 1998 májusa közti időszakot vizsgálta. A jelentés a Cigaretta II. néven elhíresült csempészbotrányt nem tárgyalta. A Costin Georgescu vezette intézmény hosszasan taglalta a korrupt közélet problémáit és elítélte az "államtitkok megőrzésének" helyzetét: sokan gátlástalanul szolgáltatják ki Románia nemzeti érdekeit, s az ország "idegen gazdasági érdekkörök bantusztánjává" válhat. Az egész román ifjúságot fenyegető drogok terjedéséről ugyanakkor nem szól a jelentés. Aggodalommal emlegették a vasgárdista "fészekrakást" is. /Bogdán László: A megkondított vészharang. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

1999. július 13.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 12-én a romániai magyar tömegtájékoztatás vezetőivel találkozott Marosvásárhelyen. Előttük kifejtette: kéri a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetőségét, hogy a székelyudvarhelyi Polgári esték részvevőinek az SRI általi megfigyelési botrányát sürgősen vizsgálja ki. Markó Béla megerősítette, hogy Costin Georgescu, az SRI igazgatója egy korábbi beszélgetésükön elismerte: a titkoszsolgálatnak korábban az irredentizmussal és magyar veszéllyel foglalkozó külön ügyosztálya létezett, amelyet azóta felszámoltak. Ennek ellenére tény, hogy az RMDSZ-t és különböző politikusokat azóta is figyeli a titkosszolgálat. Ezt bizonyítja a lehallgatókészülékek felfedezése például RMDSZ-székházakban. Markó Béla szerint nem is az a lényeg, hogy az említett ügyosztály létezik-e vagy sem, hanem hogy mit tekint az RHSZ azóta is nemzetbiztonsági kérdésnek. Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatal újjászervezte emberjogi főosztályát, amelynek felelőséhez, Asztalos Csaba emberjogi és kisebbségi tanácsoshoz lehet fordulni az ehhez hasonló jogsérelmekkel. - Markó Béla szerint Csapó József szenátortársának az a gesztusa, hogy a tanügyi törvény ellen szavazott, felért mindazoknak az előnyöknek az elutasításával is, amelyeket az új törvény, meglevő hiányosságai ellenére, a kisebbségeknek biztosít. /Balló Áron: Markó Béla kivizsgálást kér az RHSZ-től. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

1999. július 15.

A Székelyudvarhelyen júl. 8-án történt titkosszolgálati megfigyelés ügyében Markó Béla, RMDSZ-elnök találkozott Costin Georgescuval, Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójával, aki elismerte, hogy a jelenlegi kormányzat hivatalba lépése előtt a SRI-n belül külön vizsgálták az irredentizmust és a "magyar veszélyt". Azonban biztosította Markót, hogy ezt a tevékenységet felszámolták. - Az ügyben az SRI cáfolatot tett közzé, amelyben kijelenti: "A Román Hírszerző Szolgálat nem a Polgári esték rendezvény résztvevőit figyelte, hanem más feladatot végzett július 8-án Székelyudvarhelyen". - Antal István képviselő, a helyi RMDSZ szervezet elnöke Costin Georgescutól, a SRI igazgatójától kért felvilágosítást az "incidenssel" kapcsolatosan, ugyanis, mint mondta, a titkosszolgálat sajtóirodája által közzétett kommünikéből nem tűnik ki, hogy pontosan ismernék az események lefolyását. Ugyanakkor azt is kérte, hogy legyenek operatívabbak az ilyenszerű események tisztázásában, ugyanis az "incidens" után négy nappal került sor csupán a SRI hivatalos állásfoglalására. Antal István figyelmeztette a SRI igazgatóját, hogy élni fog a jogával, és a szenátus megfelelő szakbizottságához fordul az események kivizsgálása érdekében. /(mózes) [Mózes Edit]: A székelyudvarhelyi SRI- "incidens" ügyében. Antal István képviselő szenátusi vizsgálatot kér. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

2000. február 23.

Mivel az elmúlt esztendőkben a parlament egyszer sem tűzte napirendjére a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ munkájáról szóló jelentést, az intézmény igazgatója végül az utóbbi három évet felölelő összegzést terjesztett a mandátumuk lejártához közeledő honatyák elé. Costin Georgescu SRI-igazgató beszámolója után nem maradt el a vita. Nicolae Ionescu Galbeni, az RHSZ-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke szerint 1997-1999 között a szervezet munkája sokat javult. A parasztpárti képviselő a felügyelő bizottság fennállása óta első ízben ismertethette a törvényhozókkal az általa vezetett testület munkájáról készült jelentést. A bizottság meggyőződött róla, hogy a titkosszolgálat munkatársainak 80 százalékát 1990 után alkalmazták, átlagéletkoruk 36 év, 500 vezető tisztségben történt személycsere, ennek ellenére "totalitárius gondolkodásmód" jellemzi az intézményt, olvasható a beszámolóban. A Nagy-Románia Párt képviselője azokat a passzusokat hiányolta a jelentésekből, amelyek igazolnák, hogy "az RMDSZ revizionista-szeparatista akcióit" az RHSZ ellenőrzése alatt tartja. Arra is figyelmeztetett egyúttal, hogy "Erdélyt gazdaságilag bekerítette a magyar tőke". Válaszában Costin Georgescu többek között kijelentette: az országban nincsenek etnikai gondok, vannak viszont olyan személyek, szervezetek és államok, amelyek - Románia euroatlanti integrációját megakadályozandó - szeretnék, ha lennének ilyen konfliktusok. /Máté Zsófia: Vita a titkosszolgálati jelentésekről. Figyelnek az "etnikai rizikófaktorra" = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 23./

2000. november 11.

Nov. 10-én Kolozsvárra látogatott Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke. Bemutatta Harc a jövővel című könyvét, majd tájékoztatót tartott. Nastase tagadta, hogy az RTDP titkos egyezséget kötött volna a Nemzeti Liberális Párttal. Óva intette azokat a befektetőket, akik most vásárolnak gyárakat, ugyanis amennyiben az RTDP hatalomra kerül, felbonthatja az általa kétesnek ítélt privatizálási szerződéseket. Hozzátette: nem természetes, hogy alig pár héttel a választások előtt a Román Hírszerző Szolgálat igazgatóját, Costin Georgescut ciprusi nagykövetté nevezzék ki. - Amennyiben kiderül, hogy egyes nagyköveteket politikai alapon neveztek ki, visszahívják őket - szögezte le. Szerinte a "sötét erők" arra törekszenek, hogy belföldön és külföldön is lejárassák az RTDP-t. Nehezményezte, hogy egyre több nyugati országokat képviselő bukaresti nagykövet jelenik meg Mugur Isarescu választási klipjeiben. Még ma felhívom James Rosapepet, és kérdőre vonom! - mondta Nastase. Megismételve az RTDP közismert álláspontját: mivel Kolozsváron már létezik egy nemzetközileg is elismert multikulturális felsőfokú oktatási intézmény, nincs szükség önálló állami magyar egyetemre. /Kiss Olivér: Visszarendeződést tervez az RTDP. Adrian Nastase kérdőre vonja az amerikai nagykövetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2001. január 6.

Lemondott tisztéről Catalin Harnagea, a román külföldi hírszerzés (SIE) vezetője. A SIE új igazgatójának kinevezéséig a román külföldi hírszerzést a szolgálat eddigi első igazgatóhelyettese, Gheorghe Rotaru irányítja, aki a közelmúltban kapott újabb tábornoki csillagot. - Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója viszont nem mondott le. A távozott román kormány - Emil Constantinescu javaslatára - az utolsó pillanatban ciprusi nagykövetnek jelölte Georgescut. /Új vezetője van a SIE-nak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2004. október 11.

Az bukaresti Evenimentul Zilei munkatársa Costin Georgescut, a SRI (Román Hírszerző Szolgálat) volt igazgatóját kérdezte különböző dolgokról, de ő mindenre azt válaszolta, hogy nem tudja. Négy év után tehát már nem emlékezett semmire. Emil Constantinescu 1996-ban kinevezte a SRI élére Costin Georgescu építészmérnököt, az addig névtelen, sajtókiadói igazgatót. Azután kinevezte Mircea Chelaru tábornokot (jelenleg a PUNR elnöke) a nagyvezérkar élére, noha a tábornok előzőleg csak Ion Antonescu marsall rehabilitásában szerzett érdemeket. Emil Constantinescut az sem zavarta, hogy a Corneliu Vadim Tudor – Adrian Paunescu – Gheorghe Funar triumvirátus, illetőleg a Nagy-Románia Párt, a Szocialista Munkapárt (Paunescu akkor első alelnöke volt) és a Vatra Romaneasca 1997 szeptemberében Marosvásárhelyen és Kolozsváron tömegtüntetéseket szervezett a csaknem egy éve demokratikus úton hatalomra jutott Constantinescu elnök és kormány megdöntésére. /Barabás István: Titkosszolgálati rövidzárlatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

2005. június 3.

Annak idején a budapesti Magyar Hírek 1990/4-es száma idézte az újszülött RMDSZ 1989. december 25-én közétett kiáltványából: „Az állam garantálni fogja és alkotmányba foglalja a kisebbségi jogokat, hat hónapon belül elfogadja a kisebbségi törvényt, és nemzetiségi minisztériumot hoz létre.” Erre a kisebbségi törvényre azonban tizenöt évet kellett várni, az RMDSZ kezdeményezésére született meg. A kormány egyetértéssel véleményezte a végleges szöveget (RMSZ, 2005. április 2.), és továbbadta a szenátusnak. Várható volt a román oldalról az ellenkezés. Elsőnek Kovászna megye tíz román érdekvédelmi testülete tiltakozott azzal az érvvel, hogy a törvény etnikai elkülönüléshez vezet. Sepsiszentgyörgyi román suhancok megvertek magyar gyermekeket, hogy elmenjen kedvük a szeparatizmustól. Mona Musca művelődési miniszter közölte, hogy a törvénytervezet ellen szavaz, mert túl sok kedvezményt biztosít a magyarságnak. Május 26-án megszólalt Tőkés László püspök is: a kisebbségi törvénytervezeten túl kevés jogot irányoz elő nemzeti közösségnek. Adrian Nastase, volt miniszterelnök, jelenleg a Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnöke, a képviselőház elnöke levélben figyelmeztette Tariceanu kormányfőt, milyen veszélyeket rejt magában a törvénytervezet: szeparatizmus, alkotmányellenesség, autonómia. Május 30-án Adrian Paunescu még harcosabban ítélte el a törvénytervezetet. A Magyar Polgári Szövetség szerint a törvénytervezet nem jó, mert túl kevés jogot biztosít. Nastasével kapcsolatban Barabás István újságíró emlékeztetett: a Vacaroiu-kormány, illetve Adrian Nastase a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárttal (a Vatra Romaneasca politikai formációjával) együttműködve gyakorolta a hatalmat. Csak 1996 októberének végén következett be a szakítás, mikor Nastase az okok közé sorolta, hogy Funar egyre gyakrabban intéz útszéli támadásokat Ion Iliecu elnök ellen. Funar jelenleg Iliescu ellenzéki társa a szenátusban, várhatóan egyformán fognak szavazni a kisebbségi törvény ügyében. 1996 novemberében Adrian Nastase nyilatkozott: ha az RMDSZ bekerül az akkori választásokon győzelmet aratott Demokrata Konvenció kormányába, mindazt, ami ott elhangzik, „meghallja Budapest is”. Azi című lap, 1997. október 16.: Adrian Nastase, a PSDR első alelnöke sajtóértekezleten közölte: a hargitai és kovásznai magyarok olyan hatalomra tettek szert, hogy e két megyét az állam már nem uralja, amit többek között az is bizonyít, hogy ottani iskolák magyar gyermekei Cluj-Napoca helyett a Kolozsvár nevet használják. A helyszínen tett látogatása alkalmával Nastase azt is tapasztalta, hogy a román lakosság és ortodox egyháza mellőzve van a közügyekben. A veszély abban tetőzik – folytatta Nastase –, hogy az RMDSZ ki akarja vívni az autonómiát, ezért parlamenti kivizsgálás szükséges. Egy munkacsoport hamarosan meg is érkezett Csíkszeredába. Jurnalul National című lap, 1997. október 28.: hargitai és kovásznai tapasztalatai alapján Nastase javasolja a román hatóságoknak, hogy tartsák állandó megfigyelés alatt a két megyét, az ortodox egyház indítson be román felekezeti iskolákat, hozzanak munkaerőt Moldvából, létesítsenek román egyetemet. – 1997. június 23-án a központi román napilapok nagyméretű fényképéről Ion Iliescu, Adrian Nastase és Corneliu Vadim Tudor boldog egyetértésben mosolyog az olvasókra. Ziua, 1999. június 16.: Adrian Nastase levelet intézett Costin Georgescuhoz, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójához: a magyar revizionizmus stratégiát dolgozott ki Erdély elcsatolására. Előzőleg, június 13-án a kolozsvári repülőtéren szervezett sajtóértekezletén emlegette az országot fenyegető magyar forgatókönyvet, felsorolt több nevet is az „összeesküvők” közül, akik a revizionista akciót irányítják. A SRI megalapozatlannak találta Nastase riadóját. National, 1999. október 12.: Andrian Nastase a Kárpát-medence geopolitikájának szentelt bukaresti nemzetközi szemináriumon kijelentette: Románia azért nem került be a NATO-ba mert a nagyhatalmak egy Koszovóhoz hasonló etnikai konfliktust akarnak kirobbantani azzal a végső céllal, hogy Erdélyt Magyarországhoz, a legújabb NATO-tagállamhoz csatolják. Nastase súlyos állításáról a Cronica Romana október 13-án visszhangokat közölt honatyáktól. Ionut Gherasim (Nemzeti Parasztpárt): Ostobaság. Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ): Felelőtlen kijelentés, Paul Ghitiu (Jobboldali Erők Szövetsége): Mikor valaki konfliktusról beszél, bizonyítékokkal kell szolgálnia, Ioan Mircea Pascu (PSDR): Tudok róla, hogy létezik egy magyar terv Erdély elcsatolására. Gandul, 2005. május 26.: Adrian Nastase, a képviselőház elnöke levelet intézett a Tariceanu-kabinethez, figyelmeztetve a kisebbségi törvény következményeire: kulturális autonómia, szeparatizmus, egyszóval alkotmányellenesség. Romániai Magyar Szó, 2005. május 30.: Markó Béla, az RMDSZ elnöke a levél kapcsán kijelentette: nem a kisebbségi törvénytervezet alkotmányellenes, hanem Nastase álláspontja. /Barabás István: A levél íróját önnön múltja ihlette. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2006. augusztus 3.

Törvényellenesnek tartja Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) leköszönt igazgatója a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) július 24-i döntését, amely elrendelte a politikusdossziék nemzetbiztonsági okokból történt titkosításának feloldását. Szerinte a döntés nem a CSAT, hanem a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) és a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vegyes bizottságának hatáskörébe tartozik. Cristian Parvulescu politikai elemző, a Pro Demokrácia Egyesület elnöke úgy véli, hogy Timofte tulajdonképpen Traian Basescura utalt, és azt sejteti a nyilvánossággal, hogy az államfői hivatal totalitárius módon az állami intézmények, valamint a titkosszolgálatok fölé kerekedett. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor, a SRI működését felügyelő parlamenti bizottság tagja korábban elmondta, ő sem ért egyet az államfő politikusi dossziék titkosításának feloldását célzó utasításával. A politikus szerint ezután is maradnak titkosított dossziék a SRI leltárában. Különben a SRI igazgatói tisztségét 1997 és 2000 között betöltő Costin Georgescu is kételkedik abban, hogy a „megaátvilágítás” során szenzációs felfedezésekre bukkanna a CNSAS. Georgescu volt SRI-vezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a politikum mindig is megpróbálta befolyása alá vonni a titkosszolgálatot. Egyben elutasította azt az ellenzéki javaslatot, amely egybeolvasztaná a SRI-t a Külügyi Hírszerzéssel. – Radu Timofte, a SRI leköszönt elnöke megerősítette a központi sajtóban megjelent híreket, miszerint a titkosszolgálatok 1989 után is beszerveztek újságírókat. Habár Emil Constantinescu volt államfő hangsúlyozta: mandátuma idején ezt megtiltotta a SRI-nek, Timofte beismerte, a titkosszolgálatok nem szüntették be az újságírók behálózását. /Barta Zoltán: Blöff a politikusok átvilágítása? = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

2006. augusztus 25.

Mind a liberálisok, mind a szociáldemokraták álszentnek mondják Basescu államfőt. Ha más nem, megfigyelési dossziéja biztosan volt. Időközben két újabb közéleti személyiségről állítják, hogy együttműködtek a Szekuritátéval: az egyik Marian Oprisan, a Vrancea megyei tanács elnöke, és Radu Vasile volt parasztpárti miniszterelnök, jelenleg DP-szenátor. Radu Vasilét egykori kollegája, kormánya idején az Román Hírszerző Szolgálat vezetésével megbízott Costin Georgescu leplezte le. Elmondása szerint Vasile együttműködési nyilatkozatot írt alá a Szekuritátéval, erről pedig már 1999-ben tudtak. Cristian Parvulescu, a Pro Democratia elnöke is egyetért azzal: az átvilágító bizottság hozza nyilvánosságra valamennyi szekus tiszt nevét, hogy ítélkezzen felettük a közvélemény. Tizenhat év alatt csupán 131 név került a nyilvánosság elé a 13 ezerből, 1990 előtt ugyanis legalább ennyi tisztje volt a titkosrendőrségnek. Sorin Oprescu szociáldemokrata párti szenátor szerint Basescu államfő nagy méretű politikai leszámolást készít elő: a parlament lejáratásával „elnöki rezsimet” akar bevezetni. Az összes titkosszolgálati dosszié nyilvánosság elé tárására, az átvilágítást szabályozó törvények módosítására és a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság minél függetlenebb működésére van szükség a továbbiakban, hogy kiderülhessen a kommunista hatalmat kiszolgáló titkosszolgálattal való együttműködők névsora – jelentette ki sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Markó szerint a nemzetbiztonsági törvénycsomagnak – amely a hírszerzési szervek működését is szabályozza – azt kell biztosítania, hogy a romániai titkosszolgálatok ne rendelkezhessenek aktív ügynökökkel a pártokban és a médiában. /Borbély Tamás: Kell lennie valahol Basescu-dossziénak is? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2009. március 27.

Tizenkilenc éves a Román Hírszerző Szolgálat (SRI). Kétes körülmények között jött létre, és a tavalyi átszervezés ellenére nem vált átláthatóbbá, nem veszített erejéből. Egyes vélekedések szerint a SRI az egyik eszköz az államfői hatalom megtartására. Az állambiztonsági szervek működését 1989. december 31-i hatállyal felfüggesztették: a drasztikus intézkedés nemcsak az elhárítást (a Securitate I. Főcsoportfőnökségét), hanem a hírszerző központot (DIE) és a gazdasági részleget (CIE) is érintette. A belügyi szervek hirtelen leépítését követően több tízezer tiszt és az általuk irányított, 130 ezer főből álló ügynökhálózat ellenőrizhetetlen módon áramlott be és vissza az ország politikai és gazdasági életébe. 1990 márciusában a központilag manipulált román–magyar nemzetiségi összecsapások ürügyként szolgáltak a belügyi szervek újjászületéséhez. A marosvásárhelyi incidens utáni héten, 1990. március 26-án Román Hírszerző Szolgálat (SRI) néven – kizárólag korábbi állambiztonsági tisztekből álló – elhárító szolgálat jött létre. A Temesvári Kiáltvány híressé vált 8. pontjában szereplő átvilágítás jó időre lekerült a napirendről. Csak 1996 őszén, az immár Emil Constantinescu elnök nevéhez fűződő időszakban került újra napirendre a lusztráció. Stefano Bottoni történész szerint immár „nyugodtan állítható, hogy miközben egyes kelet-európai országban megütközést okozott egyes tisztviselők állambiztonsági múltja, Romániában elképzelhetetlen volt bizonyos állami funkciók betöltése ilyen háttér nélkül”. Miután Constantinescu elvesztette Ion Iliescuval szemben a 2000-ben a választásokat, azzal állt a nyilvánosság elé, hogy őt lényegében a titkosszolgálatok győzték le. Elemzők úgy vélik, hogy a Constantinescu államfő nem tudta a maga oldalára állítani a SRI-t. Annak ellenére sem, hogy leváltotta Virgil Magureanut a szolgálat éléről, és Costin Georgescut javasolta az igazgatói tisztségre. Amint újra államfő lett, Iliescu azonnal leváltotta Georgescut, helyét Radu Timofte vette át. 2004-ben Traian Basescu megnyerte az elnökválasztást, Timofte –az elemzők szerint – nem volt hajlandó „behódolni” az új elnöknek, hamarosan leváltották. Helyére, a SRI-t ma is igazgató George Cristian Maior került. Tavaly márciusban a Legfelső Védelmi Tanács a SRI átszervezéséről döntött. Maior igazgató bejelentetése szerint, nem egyszerű átszervezésről, hanem új működési rendszerek bevezetéséről van szó. Azt tervezték, hogy felszámolják a központi egységek mintegy negyedét, és az átszervezés az egykori Szekuritáté alkalmazottainak eltávolítását célozta. /Simon Judit: A hatalom titkos szolgálatában. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

2013. szeptember 20.

Politikusok kerültek a Tőkés László kitüntetését vizsgáló becsületbíróságba
Korábbi és jelenlegi szociáldemokrata politikusok alkotják a többséget abban a héttagú becsületbíróságban, amely azt vizsgálja meg, hogy még ma is méltó-e Tőkés László a 2009-ben kapott kitüntetésre, a Románia Csillaga érdemrend Lovagi Fokozatára.
A Mediafax hírügynökség jelentése szerint a kitüntetettek csütörtök délután tartott közgyűlése a Szociáldemokrata Párt három aktív politikusát, Mircea Geoanát, Ecaterina Andronescut és Gabriela Fireát, valamint a párt korábbi szenátorát, Serban Bradisteanu szívsebészt delegálta a grémiumba.
A becsületbíróság soraiba választották továbbá Ionel Haiducot, a Román Akadémia elnökét, Costin Georgescut, a Román Hírszerző Szolgálat korábbi vezetőjét és Constantin Degeratu tábornokot, a hadsereg volt vezérkari főnökét.
„Nyilvánvaló, hogy a PSD holdudvarába tartozó kitüntetettek előzetes szervezkedése döntötte el a választás kimenetelét" – mondta az MTI-nek Eckstein-Kovács Péter volt elnöki tanácsadó, aki maga is jelölt volt a becsületbírósági tagságra.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa elmondta, hogy a közgyűlés nem foglalkozott a Tőkés-üggyel, csupán a becsületbíróságot választotta meg. Hozzátette, a szabályzat értelmében a választott testületnek Tőkés Lászlót is meg kell hallgatnia, mielőtt a neki megítélt állami elismerés esetleges visszavonását javasolná.
Tőkés László kitüntetésének a visszavonását Victor Ponta miniszterelnök, a PSD elnöke kérte Traian Basescu elnöktől. Az európai parlamenti képviselőt azzal vádolják, hogy megkérdőjelezte Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, amikor azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi" szerepet Erdély érdekében úgy, ahogy azt Ausztria tette Dél-Tirol esetében.
A kitüntetés visszavonását az elnöki hivatal az érdemrend belső szabályzatára hivatkozva hárította el. Az államfő szóvivője rámutatott: az érdemrend visszavonását csak olyanok kezdeményezhetik, akik maguk is az illető magas állami kitüntetés birtokosai. Victor Ponta augusztus végén közölte: teljesültek a jogi feltételei az érdemrend visszavonásának, ugyanis pártjának olyan politikusai is kérték ezt, akik birtokosai a kitüntetésnek. Tőkés László 2009-ben, a temesvári népfelkelés kitörésének a huszadik évfordulóján kapta meg a Románia Csillaga érdemrend Lovagi Fokozatát a romániai rendszerváltozás elindításában játszott történelmi szerepéért.
MTI
Erdély.ma

2013. szeptember 27.

Érdemrend-ügy: nem képviselhette Kincses Előd Tőkés Lászlót
Nem engedték be Kincses Elődöt, Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke ügyvédjét a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságának csütörtök délutáni, bukaresti ülésére, amelyen neki kellett volna képviselnie az európai parlamenti munkája miatt távol maradó Tőkést.
A testület legközelebb október 11-én ül össze, és várhatóan akkor hoz döntést arról, hogy javasolja-e Tőkés László érdemrendjének visszavonását, vagy sem.
Kincses a Krónikának elmondta, már a testület ülése előtt megérkezett az ülésterembe, majd amikor annak tagjai megérkeztek, felkérték, hogy fáradjon ki, mert meg szeretnék tartani az alakuló ülést. „Harmincöt perc múlva aztán kijött Gheorghe Angelescu, az államfői hivatal érdemrendekért felelős kancelláriájának vezetője, és közölte: nem képviselhetem ügyfelemet, a következő ülést pedig 11-én tartják, és arra várják Tőkés Lászlót is” – ecsetelte a történteket Kincses. Az ügyvéd lapunknak kifejtette: a testület ugyan egy szabályzatra hivatkozott, az ügyvédi törvény 3. szakaszának e pontja ugyanakkor világosan leszögezi, hogy képviselhette volna Tőkést a meghallgatáson, márpedig egy törvény mindig magasabb rendű egy szabályzatnál. Közölte, a becsületbírósághoz benyújtott, Tőkés válaszát tartalmazó beadványhoz a törvény vonatkozó részét is csatolta, valamint Tőkés László augusztus 20-i közleményét, amelyben jelezte: nem protektorátust kért Erdély számára, ahogy az a román sajtóban megjelent. Ezt azonban nem vették át tőle, ezért elmondta: villanypostán elküldi Tőkés Lászlónak, hogy ő küldje el a testületnek ugyanazt az anyagot. „Ilyen a jogállamiság állapota ma Romániában” – jellemezte a helyzetet Kincses, hozzátéve: egyik érvük az érdemrend visszavonása ellen Victor Ponta miniszterelnök állásfoglalása, amelyet a Tőkés László által ellene indított kártérítési perben fogalmazott meg, és amely szerint egy plurális társadalomnak a sokkoló véleményeket is el kell fogadnia. Az EP-képvselő azért perelte be a kormányfőt, mert az egy beszédében azzal vádolta meg, hogy Románia érdekei ellen cselekszik.
Az ülést követően Gabriela Firea, a testület tagja közölte: október 11-ére halasztották a döntést Tőkés ügyében. Hozzátette: Angelescu szerint a testület megalakulása a Kincses által korábban mondottakkal szemben törvényes volt, mivel a rend tagjainak 96 százalékát értesítették a múlt csütörtöki közgyűlésről. Kincses ugyanis korábban azzal érvelt: a becsületbíróság nem jogszerűen alakult meg, mivel nem vettek részt elegen a közgyűlésen. Firea még az ülés elmondta: ha Tőkés a következő, októberre tervezett meghallgatáson sem jelenik meg, akkor a távollétében hoznak döntést.
Creţu újabb kirohanása
Mint arról beszámoltunk, a becsületbíróságot Victor Ponta miniszterelnök indítványára, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusaink közreműködésével azért hozták létre, hogy eldöntse: visszavonják-e Tőkéstől az 1989-es forradalomban játszott szerepéért kapott érdemrendet, amiért júliusban Tusnádfürdőn védhatalmi szerep vállalását kérte Magyarországtól az erdélyiek fölött. A Tőkés elleni hadjárat élharcosa Corina Creţu PSD-s európai parlamenti képviselő, aki az érdemrend birtokosaként indítványozta a becsületbíróság összehívását, arra hivatkozva, hogy Tőkés kijelentése és korábbi, autonómiapárti megnyilvánulásai sértik az alkotmány első cikkelyét, amely egységes nemzetállamként határozza meg Romániát.
Creţu csütörtökön közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmazott: a becsületbíróság ülésének fő témája nem az érdemrend elvétele, hanem Tőkés „románellenes” magatartása, amely a kitüntetés visszavonására vonatkozó kéréshez vezetett. A PSD-s politikus reményét fejezte ki, hogy a meghallgatás nyomán visszavonják az érdemrendet, hogy az „az első lépés lesz egy szélsőséges hang megbüntetésére, amely időről időre erőszakos támadást intéz Románia ellen.”
PSD-s „holdudvaroncok” a becsületbíróságban
Mint megírtuk, a héttagú testület a Szociáldemokrata Párt (PSD) holdudvarából áll. A becsületbíróság tagjainak elsöprő többsége a párt politikusa, vagy a PSD kormányzása alatt kapta meg a kitüntetést. A testület tagja lett Ionel Haiduc, az akadémia elnöke, Constantin Degeratu tábornok, Costin Georgescu volt SRI-vezér, Mircea Geoană és Gabriela Firea PSD-s szenátorok, Ecaterina Andronescu volt PSD-s oktatási miniszter és Șerban Brădișteanu orvos, a párt volt szenátora.
A testület a rend valamely tagjával szembeni panasz kézhez vételét követően legtöbb negyvenöt napon belül köteles meghallgatást tartani, amelyre a bepanaszolt rendtagot is beidézik. Amennyiben nem jelenik meg, új időpontot tűzhetnek ki, de úgy is dönthetnek, hogy a távollétében hoznak döntést. Az ítéletet titkos, többségi szavazással hozzák meg, legtöbb hatvan nappal az első ülést követően, majd továbbítják az államfőnek.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

2014. január 6.

Perel az érdemrendjéért Tőkés László
Az új év első munkanapján Tőkés László beperelte a Románia Csillaga becsületbíróságát, mely hat héttel korábban, november 20-án megfosztotta állami érdemrendjétől.
A testületi döntés indoklása december 30-án érkezett meg az európai parlamenti képviselő ügyvédjéhez, Kincses Elődhöz (képünkön), aki a 19 oldalas anyagot „a sztálini idők egyik brosúrájához" hasonlította. „Egy gyenge színvonalú, előre gyártott panelekre épülő vádirat, mint amilyeneket bő fél évszázaddal ezelőtt fogalmaztak az elvtársak" – jellemezte lapunknak Kincses a végzést.
Az indoklásban a becsületbíróság tagjai – Ionel Haiduc, Constantin Degeratu, Costin Georgescu, Mircea Geoană, Ecaterina Andronescu és Gabriela Firea – a Tőkés László autonómiaköveteléseit revizionizmusnak tekintik, és a trianoni döntés kétségbevonásának tartják, amely etnikai konfliktusok gerjesztéséhez vezethet. A testületet hidegen hagyták azok az érvek, miszerint Európában jelenleg tizenegy országban létezik területi autonómia, többek között a Moldovai Köztársaságban, amely önállóságot biztosít Gagauziának.
„A rend szabályzata tisztán leszögezi, hogy csak abban az esetben kezdeményezhető a kitüntetés visszavonása, ha az illető személyt jogerősen börtönbüntetésre ítélték, vagy cselekedetei méltatlanná teszik a csillag viseléséhez. Sajnos a becsületbíróság tagjai nem voltak képesek megkülönböztetni Tőkés elhangzott nyilatkozatait a meg nem történt cselekedetektől. Egy nyilatkozat soha nem egyenértékű a cselekedettel, mert nem mindegy, hogy csak mondom valakinek, hogy felpofozom, vagy meg is teszem" – hangsúlyozta a marosvásárhelyi jogász.
Tőkés László képviselője a bukaresti táblabírósághoz címzett keresetében – melyben a becsületbíróság döntésének megsemmisítését kéri – többek között az ügyvédi törvény áthágására, a bizottság szabálytalan megválasztására, bizonyos tagjainak az összeférhetetlenségére is hivatkozik. Mint ismeretes, a becsületbíróság tagjai megtagadták Tőkés Lászlótól azt az alkotmányos jogot, miszerint ügyvéd által képviselve jelenjen meg a bizottság előtt.
Az ítélő testület megalakítása is szabályellenesen történt, hiszen a rend közgyűlésén a tagságnak csupán 17,7 százaléka volt jelen, ami határozatképtelenné teszi. Másrészt a szavazatszámláló bizottság vezetőjeként a feljelentő Creţu összeférhetetlenné vált, illetve a becsületbíróságba kizárólag baloldali politikusokat választottak, akik előre véleményt nyilvánítottak Tőkésről, ezzel megsértve a döntéshozó függetlenségének az elvét. Mi több, ketten, Gabriela Firea és Ecaterina Andronescu Tőkés feljelentői között vannak, ezzel pedig ők is összeférhetetlenné váltak.
„A dél-tiroli védhatalmi státus félrefordítása miatt elképesztő hajsza indult Tőkés László ellen, melynek célja az autonómia híveinek megfélemlítése. A becsületbíróság határozatát nem azért támadtuk meg, mert a kitüntetés állítólagos előnyei érdekelnének; célunk a romániai jogállamiság tesztelése és az autonómiatörekvések legitimitásának, valamint a rendszerváltó temesvári ellenállásnak a védelme" – nyilatkozta lapunknak Kincses Előd.
Tőkés ügyvédje cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a kitüntetésnek anyagi vonzata is lenne. Mint megtudtuk, a Románia Csillaga az érdemrend birtokosának mindössze két plusz jogosítványt biztosít: a katonáknak kötelező módon tisztelegniük kell az érdemrend birtokosa előtt, akit a december elsejei rendezvényeken díszhely illet meg.
Amint arról beszámoltunk, Tőkés László december közepén Temesvár forradalmi felkelőinek és hőseinek ajánlotta kitüntetését, amelyet jelképesen az 1989-es Temesvári Emlékbizottságnak ajándékozott. A bizottságot azért hozták létre, hogy előkészítse a temesvári református parókia előtt kirobbant, a kommunista diktatúra bukását eredményező népfelkelés 25., jubileumi emlékévének rendezvényeit.
Krónika (Kolozsvár),

2014. január 12.

A Románia Csillaga Érdemrend visszavonásának üzenete
A napokban adta ki a Románia Csillaga Érdemrend becsületbírósága azt az indoklását , amelyre alapozva Tőkés László kitüntetésének visszavonását kérte Traian Băsescu államfőtől. Tőkés László 2009-ben, a temesvári forradalom kitörésének 20. évfordulóján vehette át az érdemrend lovagi fokozatát az államelnöktől a romániai rendszerváltás elindításában játszott szerepéért. A kitüntetés visszavonását több PSD-s politikus felvetése nyomán Victor Ponta miniszterelnök javasolta az államfőnek, mivel szerinte Tőkés Románia egységes és oszthatatlan nemzetállami jellegét kérdőjelezte meg a tusnádfürdői szabadegyetemen, amikor azt kérte Magyarországtól, hogy vállaljon védhatalmi státust Erdély felett.
A visszavonási eljárás
Tőkés László EP-képviselő bejelentése heves reakciókat szült a romániai közéletben, és miután kiderült, hogy a Románia Csillaga Érdemrend visszavonását csak azon személyek kezdeményezhetik, akik maguk is birtokosai a kitüntetésnek, nyolc kitüntetett szociáldemokrata politikus beadvánnyal fordult az államfőhöz.
Ezt követően megválasztották a héttagú becsületbíróságot, amelynek négy tagját a PSD jelenlegi és egykori politikusai – Ecaterina Andronescu, Gabriela Firea és Mircea Geoană jelenlegi szenátorok, valamint Șerban Brădișteanu volt szenátor – adták. Megjegyzendő, hogy a becsületbíróság két tagja – Ecaterina Andronescu és Gabriela Firea – egyben panasztevő is. A további három tag Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke, Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat korábbi vezetője és Constantin Degeratu tábornok, a hadsereg volt vezérkari főnöke. A Tőkés László kitüntetésének visszavonását elsőként szorgalmazó Corina Creţu szociáldemokrata EP-képviselő szerint az EMNT elnöke szeparatista, románellenes, és etnikai alapú területi autonómiát követelő nyilatkozataival Románia egységes, oszthatatlan nemzetállami jellegét kérdőjelezte meg.
A visszavonás mint politikai játszma
Az egész ügy kibontakozása és annak kormánypárti kezelése világosan mutatta, hogy mennyire eltökélt szándékok húzódnak a háttérben. A végkimenetelt már akkor meg lehetett jósolni, amikor maga a kormányfő szólalt meg a kérdésben és követelte a kitüntetés visszavonását . Victor Ponta nem kockáztatta volna meg a már így is eléggé megtépázott tekintélyét egy Traian Băsescuval szembeni csörtében, így borítékolni lehetett, hogy a miniszterelnök biztosra megy javaslatával.
Nyilvánvalóan ő is tisztában volt azzal, hogy az érdemrend visszavonását kizárólag a tagok kezdeményezik, de a kezdeményezés . Az első kör után aztán minden magára valamit is adó politikus, közéleti szereplő és véleményvezér megnyilvánult a már előre eldöntött kérdésben.
A becsületbíróság erkölcsi profilja
A becsületbíróság összetétele is jelzi, hogy a PSD semmit sem akart a véletlenre bízni, következésképpen a látszatokra sem adott túl sokat. A tagok megválasztásának módja, az eljárás levezénylése és az indoklás megszövegezése világosan illeszkedik a PSD-kormány kendőzetlen hatalmi logikájára. Ebből következik, hogy a bizottsági tagok kiválasztásánál semmi más nem számított, csak a kommunista utódpárt iránti lojalitás.
Șerban Brădișteanu szenátor ellen több peres eljárás is folyik. Az egyikben azzal vádolják, hogy Adrian Năstase öngyilkossági kísérlete után kórházi beutalással próbálta megakadályozni a Legfelsőbb Bíróság ítéletének végrehajtását a volt kormányfőn. Az orvos ellen ugyanakkor több millió euró értékű korrupciós bűncselekmények miatt is indult büntetőjogi eljárás.
Ecaterina Andronescu lojalitásához semmi kétség nem férhet: ő volt az, aki kiállt Victor Ponta mellett a plágiumbotrányban. Gabriela Firea szenátor az első fokon öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélt Dan Voiculescu tulajdonában lévő, nem éppen magyarbarátságáról ismert Antena3 hírtelevízióban dolgozott. Mircea Geoană, bár rossz a viszonya a PSD jelenlegi vezetőségével, érdekelt lojalitásának bizonyításában.
A Tőkés László elleni kampányt elindító Corina Creţuról pedig nemrégiben azt derítették ki, hogy „közeli” viszonyban volt Colin Powell korábbi amerikai külügyminiszterrel. Ion Mihai Pacepa, aki Ceaușescu alatt a kommunista Románia külföldi hírszerzésének egyik vezetője volt, valószínűnek tartja, hogy a képviselőnő az orosz titkosszolgátok megbízásából kezdeményezett viszonyt Colin Powellel. Mindezek alapján indokoltan merül fel a kérdés, mennyire hitelesen hivatkozhat morális érvekre a becsületbíróság Tőkés László kitüntetésének ügyében.
Az indoklás
Az indoklás szerint azért kell megfosztani Tőkés Lászlót a kitüntetésétől, mert románellenes tevékenységével, nyilatkozataival és kampányaival, horthysta-fasiszta eszmék terjesztésével, nemzeti és etnikumközi gyűlöletkeltésre irányuló uszítással, a román nép becsülete és méltósága ellen irányuló súlyos merényletekkel, a román állammal szembeni tisztelet hiányával, „horthysta-fasiszta szellemiségű revizionista beszéddel”, valamint az „ideológiai terrorizmus” fegyvertárába tartozó tevékenységekkel súlyos károkat okozott Romániának és a Románia Csillaga Érdemrend tagjainak. Az indoklás e nyelvezete külön figyelmet érdemel, hiszen az 1989 előtti agitprop osztály megfogalmazásai térnek vissza benne.
A becsületbíróság azon állítása, hogy Tőkés nemzetközi szerződéseket sértett kijelentésével, önmagában is meggondolkodtató, hiszen a nemzetközi egyezmények „szóbeli”, vélemények révén történő megsértése kimondottan a kommunizmus korszakát idéző vád.
Az indoklás a Tusnádfürdőn elhangzott „védőhatalmi státus” hibás román fordítására, a „protektorátus” kifejezésre alapoz; ezzel a fordítással az 1946-os osztrák-olasz államközi szerződéses viszonyban kialakított Schutzmacht / Garantiemacht (védőhatalom) fogalom kapott egészen más nemzetközi jogi jelentést. Ugyanakkor egyfajta „kettős mérce” is megjelenik ebben az álláspontban, hiszen a román államfő az utóbbi időben épp egy román „védőhatalmi” szerepkört próbál kialakítani Moldova Köztársaság kapcsán, sőt, nyíltan foglal állást Románia és Moldova egyesítése mellett. Eközben a bukaresti kormány decemberben jelentette be, hogy húszmillió euróval támogatja a Moldova Köztársaság óvodáinak és iskoláinak infrastrukturális fejlesztését.
A visszavonás magyar-magyar összefüggésben
A Tőkés László kitüntetésében közös álláspontra helyezkedtek az erdélyi magyar politikai szervezeteket: valamennyi párt kiállt az EMNT elnöke mellett, ráadásul a magyar kormány, amerikai magyar szervezetek és az EP-ben felszólalók is támogatásukról biztosították Tőkést.
Minthogy az idei választási évben a PSD-nek szüksége van a szélsőséges szavazatokra, ez az ügy voksot is hozhat neki az EP-, és az államfőválasztásokon. Ugyanakkor az erdélyi magyar közösséget is egységbe kovácsolhatja, hisz a kitüntetés visszavonásának javaslata nemcsak Tőkés személyéről, hanem az erdélyi magyarság autonómia törekvéseinek és egyéb jogérvényesítő küzdelmének merev elutasításáról és semmibevételéről szól. Tehát a döntés lényegében a román-magyar törésvonalat teszi élesebbé az országon belül.
A kitüntetés visszavonásának története hűen tükrözi a romániai rendszerváltás értékzavarait. A politikai, gazdasági és értelmiségi elitek jelentős része a kijárásos, elintézéses, lefizetéses túlélési stratégiákra szocializáló kommunista korszakból érkezett, számukra 1989 nem annyira történelmi-szimbolikus fordulópont az ország történetében, mint inkább újabb lehetőség, keret a korábban elsajátított közéleti stratégiák számára.
Néhány konklúzió
Az immár féléve tartó ügyet Tőkés László egyszerűen lezárhatta volna azzal, hogy önként visszaadja a kitüntetést, mondván, történelmi szerepét mind az országban, mind a nagyvilágban számos formában elismerték, ezért nem ragaszkodik ehhez a címhez, különösen úgy nem, hogy ezért a Román Kommunista Pártnak az utódszervezetével kelljen önigazolási küzdelmet folytatnia. Az EMNT elnökétől azonban távol áll ez a visszafogott stílus, ő inkább felvette a kesztyűt.
Az elképzelés azonban, miszerint a visszavonás vitája nyomán világosabbá válik a rendszer természete, csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A magyarországi kormánypárttól és a néhány amerikai magyar szervezettől kapott támogató nyilatkozaton túl a nemzetközi közvélemény nem igazán foglalkozott eddig az üggyel.
Az erdélyi magyar közösségen belül viszont sikerülhet Tőkésnek újrapozicionálnia önmagát, ami az idei EP-választásokon való indulása tekintetében nem elhanyagolandó eredmény. Ha megfosztják a kitüntetéstől, joggal állíthatja, hogy Romániában nem került sor valódi rendszerváltásra, továbbra is az történik az országban, amit a posztkommunista elit akar. Ha viszont az államfő döntése nyomán mégis megtarthatja kitüntetését, olyan győztesként kerül ki a konfliktusból, akinek nem kell külön magyaráznia indokait.
A kitüntetés visszavonásának kérdésében a végső szót Traian Băsescu államfő mondja ki, aki – természetéhez híven – ezt az ügyet is óvatosan mérlegelve kezeli. Mivel a kitüntetést ő adományozta Tőkés Lászlónak, a PSD tulajdonképpen csapdát állított neki: vagy felülbírálja korábbi döntését, vagy kiteszi magát a „magyar nacionalistákkal való összejátszás” vádjának. Az államfő ugyan maga is élesen kikelt Tőkés ellen, ám a becsületbíróság javaslatának visszautasításával nyugati partnerei előtt azt bizonyíthatná, hogy egy évvel mandátumának lejárta előtt még mindig ő a romániai demokrácia védelmezője. Ezzel a PSD kialakulóban levő nemzetközi elszigeteltségét is fokozná.
A kitüntetés története szimbolikus dimenzióban is összegezhető: adományozásának legitimizáló jelentősége nagyon hamar szertefoszlott a politikai elit számára, és az 1989-es rendszerváltó momentum forradalmi üzenetét – mint az adományozás indokát – a nemzeti kommunizmus nyelvezetén érvelő nacionalizmus tézisei váltották fel. Ez lényegében megismétli azt a politikai folyamatot, amely 1989. december 16. és az Iliescu-rezsim 1990. májusi választáson konszolidált győzelme között Romániában végbement.
mensura.ro
Erdély.ma,

2015. április 30.

Titkosszolgák: kékszemű fiúk fű alatt
Néhány hónapja feltűnően sok botrányszagú hír röppent fel a hazai titkosszolgálatokkal kapcsolatosan. Mindez nem azt jelenti, hogy megtáltosodott volna a média, hogy zseniális oknyomozó újságírók tűntek volna fel, mint ahogy azt sem, hogy netán „megtért” volna és lelkiismeret-furdalása hatására kipakolt volna egy-egy kém. Ellenkezőleg: a kémek birodalmából származó vagy azzal kapcsolatos valamennyi hírt, kiszivárogtatást, leleplezést óvatosan és körültekintően kell kezelnünk, mert manipulációs szándékkal készülhettek. Lehet elterelés, fenyegetés, burkolt üzenet a politikának, vagy – miért ne? – egy rivális társaság mérgezőnek szánt, a közvélemény elé dobott információja.
Alapszabály a titkosság
Mindennek okait nagyjából 2500 éve ismerjük a legendás Szun Cenek köszönhetően. A hadviselés törvényei címet viselő hadtudományi alapművében a szerző teljes fejezetet szentel a kémek alkalmazásának és a velük való bánásmódnak, hiszen – amint azt a bevezetőben leszögezi – „aki az ellenség helyzetének megismerésével nem törődik, az gonoszak közt is a leggonoszabb, az nem lehet emberek vezetője, az nem lehet az uralkodó segítsége, az nem lehet a győzelem ura.” (Tőkei Ferenc fordítása)
Világosan fogalmaz: az uralkodó (mai fogalmakkal az államhatalom) nem létezhet kémek nélkül, mert „a hadsereg minden dolga közül a kémekkel tartsuk fenn a legszorosabb kapcsolatot, senki ne kapjon busásabb jutalmat a kémeinknél, s ne legyen titkosabb dolog, mint kémeink szolgálata.” És egyértelműen: „Amikor egy kémünk még el sem kezdte munkáját, de már előre híre támad, akkor a kémnek is, de annak is, aki hírét költötte, meg kell halnia.”
Vagyis a kiszivárogtatás, a fecsegés, a leleplezés az ellenkezője mindannak, amit ebben a minden állam számára létfontosságú szakmában művelni lehet.
Maior kipakolt?
Jogos tehát a kérdés, vajon mi lehetett a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szándéka 2014 júliusában, amikor igazgatója, George Maior egy interjúban kijelentette: a román hírszerzés feladatának tekinti, hogy megakadályozza a területi autonómia megvalósulását Románia területén. Maiorral akkor az Adevărul Live román hírportál készített interjút, amelyet interneten is élőben közvetítettek. Az Adevărul riporterei egyebek között arról kérdezték a SRI vezetőjét, hogyan értékeli a magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn korábban elmondott beszédét és Orbán Viktor azon politikáját, „amellyel megpróbálja visszaadni a magyarok meggyőződését, hogy ők olyan nemzetet alkotnak, amely fontos dolgok megvalósítására képes.” George Maior azt állította: a SRI igazgatójaként nem akarja kommentálni Orbán Viktor szavait, de dolgozik rajta, hogy „ez a propaganda” ne alakuljon át konkrét cselekvéssé Románia területén.
Hozzá kell még tennünk, hogy az interjú az elnökválasztás évében készült. Amint azt a Hotnews.roportál által megkérdezett Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő is kifejtette, a román hírszerzésnek nem lehet feladata az autonómia megakadályozása, de elképzelhetőnek tartja, hogy pillanatnyilag ez volt a politikai opció, és egy ilyen feladatot is kapott. „Választási évben a jobb- és a baloldal, valamint a titkosszolgálat mindig előrántja a magyarveszély-kártyát, hiszen az idegengyűlöletre mindig van vevő, értékes voksokat lehet azzal szerezni” – tette hozzá Márton.
A SRI vezetője nem első alkalommal nyilatkozott autonómiaügyben, nyolc évvel korábban, 2006 decemberében jelezte, hogy a Nagy-Románia Párt által fújt riadót követően SRI-jelentés készül arról, milyen információkat gyűjtöttek a székelyföldi autonómiatörekvésekkel kapcsolatban.
George Maior idén januárban lemondott tisztségéről, miután a párizsi terrortámadások után nyilvános szócsatába keveredett az Alkotmánybírósággal. Azt sugallta, hogy a taláros testület viseli a felelősséget, ha Romániában is baj lesz, miután alkotmányellenesnek minősítette a telefonos és számítógépes kommunikáció megfigyelését szabályozó rendelkezéseket. Ráadásul Augustin Zegrean, az Alkotmánybíróság elnöke elpanaszolta a sajtónak, hogy különböző állami intézmények – köztük a SRI – nyomást gyakorolnak az alkotmánybírókra, és a taláros testület tagjai fenyegetve érzik magukat.
Öröm az ürömben a SRI számára, hogy miközben a Nagytestvér-törvények sorra elbuktak (amelyekre szerintük azért lett volna szükség, hogy hatékonyabbá tegyék Romániában a terrorizmus elleni harcot), a közvélemény-kutatások szerint 50 százalék fölé emelkedett a korrupt politikusok tucatjait lebuktató intézmények, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a hírszerző szolgálat bizalmi indexe – s ezekben az ügyekben bizony sűrűn hallgatták le az érintetteket. Mi több, a terrorizmus elleni harc sem állt le, április elején a SRI honlapján jelentették be: tíz évre kiutasítottak egy tunéziai állampolgárt, egy hattagú, meg nem nevezett állampolgárságú csoport öt tagját hét évre, egyik tagját pedig három évre. Utóbbi csoportról azt közölte a szolgálat, hogy tagjai az Iszlám Állam és az Al-Kaida terrorszervezetek radikális nézeteit vallották, és dzsihadista irányultságú szélsőséges iszlamista propagandát fejtettek ki Románia területén. A SRI szerint a radikalizálódás előrehaladott állapotában levő személyek elszigetelt csoportot alkottak, amely veszélyeztette Románia biztonságát. A titkosszolgálat azt is hozzátette, 2013 óta tartja megfigyelés alatt a kiutasított személyeket. A Digi24 hírtelevízió honlapján azt is közölte, hogy a csoport Szatmárnémetiben működött, tagjai pedig francia állampolgárok voltak.
A SRI története dióhéjban
Amint arról annak idején Virgil Măgureanu, a román titkosszolgálat 1989 utáni alapítója az Adevărul napilapnak egy interjúban beszámolt, az 1989-es decemberi fordulatot követően a volt Szekuritáté tárgyi vagyonának nagy részére rátette a kezét a hadsereg, a többire a belügyminisztérium, a szervezetet egyrészt feloszlatták, másrészt a tagjai felszívódtak, elmenekültek a várható népharag elől, úgy kellett később összetoborozni őket. A decemberi eseményeket követően két személyes biztonsági szolgálat volt csupán: Ion Iliescu és bizalmi alapon kinevezett nemzetbiztonsági tanácsadója, Virgil Măgureanu. Az újjászerveződő szolgálat HR-politikájáról ennyit mondott: „Mivel nem tudtuk előéletük büntetlenségét ellenőrizni, gyakorlatilag minden volt Szekuritáté-tagot alkalmaztunk. (…) Nem alkalmazhattunk embereket az utcáról szedve össze őket, olyan alapon, hogy ki követeli hangosabban a demokráciát.”
A SRI-t 1990. március 26-án hozták hivatalosan létre, Măgureanu hevesen tagadta, hogy a marosvásárhelyi pogromot használták volna fel ürügyül legitimálására. 1997-től 2000-ig Costin Georgescu vezette, 2001–2006 között Radu Timofte, lemondása után néhány hónapig Florian Coldea, majd idén januárig George Maior, az ő utódja Eduard Hellvig. Becslések szerint 2009-ben több mint 10 ezer alkalmazottja volt – az állomány létszáma egyébként titkos.
És a többiek
A SRI mellett még legalább hét titkosszolgálatot működtetnek Romániában. Ezek az 1989. december 26-án akkor még négy taggal létrehozott állami vezetők védelmét biztosító kormányőrség (SPP), a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE), a különleges kommunikációs szolgálat (STS), a Védelmi Hírszerzési Főigazgatóság (DGIA), a Katonai Hírszerző Igazgatóság (DIM – J2), a Katonai Elhárítás (DCISM), a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) nevű belügyi hírszerző szolgálat.
A SRI, a SPP, a STS és a SIE évi személyzeti költsége 2014-ben 1,3 milliárd lej körüli volt, az egészségügyi fizetésekre ugyanabban az évben 730 milliót költöttek, állítják a titokzatosság ellenzői. A hatalom birtokosai közben joggal mutogatnak Szun Ce mesterre. De nemcsak ők, a DNA főügyésze, Laura Codruţa Kövesi az Erdélyi Napló által is közölt interjúban megerősítette: a korrupciós tettekre vonatkozó információk megszerzése terén a SRI továbbra is a fő partnerük, ezt az együttműködést törvény is szabályozza. A nagy korrupció elleni harcban az intézmények, a DNA, a SRI, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), valamint a belügyminisztériummal való együttműködés nélkül képtelenek lennének lezárni az ügyeket – mondta Kövesi.
Ami az együttműködést illeti, annak egy kevésbé szokványos formájára is fény derült a napokban. Ion Iliescu román exelnök egy, a német Der Spiegelnek adott interjúban beismerte: 2002–2003-ban anélkül, hogy tudta volna, pontosan mire is bólint rá, „elvileg” jóváhagyott egy CIA-kérést, de nem volt tudomása arról, hogy az amerikai hírszerzés titkos börtönt létesít Románia területén. A részleteket Ioan Talpeş, elnöki tanácsadó, volt SIE-igazgató is igazolta: Románia egy vagy két titkos börtön létrehozására adott engedélyt, megkönnyítendő Románia NATO-csatlakozását. Az Amnesty International viszont úgy tudja, hogy az ország cserében több millió dollárt kapott az amerikai kormánytól.
Willman Walter 
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2016. június 30.

Hírsaláta
TÉVEDÉSBŐL JUTOTTAK ÁLLAMTITKOKHOZ. 1990-től 2002-ig (a minősített információkra vonatkozó törvény életbe lépéséig) a román államfők – Ion Iliescu és Emil Constantinescu – csak azért jutottak a nemzetbiztonságra vonatkozó titkos információk birtokába, mert a Legfelsőbb Védelmi Tanács elnökei és a haderők főparancsnokai voltak, a nemzetbiztonságra vonatkozó törvényből ugyanis kifelejtették, hogy – több más magas rangú állami tisztségviselő mellett (házelnökök, a parlament védelmi bizottságai, miniszterek és államtitkárok, prefektusok, megyei és bukaresti tanácselnökök, illetve Bukarest főpolgármestere) – az államelnököt is besorolják azok közé, akiknek joguk van hozzájutni bizonyos titkosszolgálati anyagokhoz. A Román Hírszerző Szolgálat volt igazgatója, Costin Georgescu szerint ellentmondásos és túlhaladott a vonatkozó törvény, amelyet sürgősen módosítani kell, mert csak az alkotmány jó szándékú értelmezésén múlik bizonyos rendelkezések alkalmazása. (România liberă)
KITOLONCOLÁSBAN ELSŐK. A francia határrendőrség statisztikái szerint a románok állnak a Franciaországból kitoloncolt külföldiek toplistájának első helyén. 2015-ben 10 471 embert toloncoltak ki Franciaországból, közülük 2422 romániai, 165 pedig moldovai állampolgár. A román állampolgároknak több feltételt is teljesíteniük kell ahhoz, hogy Franciaországban maradhassanak, egyebek között igazolniuk kell, hogy szakmai tevékenységet folytatnak ott. Ellenkező esetben akár ki is toloncolhatják őket. A toplista második helyét az albánok foglalják el, 1934-et toloncolt ki 2015-ben Franciaország. A listán utánuk következik 831 algériai, 772 tunéziai és 731 marokkói állampolgár. Háborús övezetekből érkezőket is visszatoloncoltak a származási országba a franciák: 19 afgán, 11 gambiai, 8 iráni, 10 szudáni és 4 eritreai polgárt. A Franciaországból kitoloncolt külföldiek közül a román, albán, algériai, tunéziai és marokkói migránsok 63 százalékot tettek ki tavaly. (MTI)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. március 2.

Tőkés László: adott a lehetőség az igazság kiderítésére
A legfelső bíróság tavaly júniusban hagyta jóvá, hogy a katonai ügyészség újranyissa az 1989-es forradalom aktacsomóját. Az eltelt nyolc hónapban az üggyel foglalkozó négy katonai ügyész számos, a forradalomban és az azt követő hetekben szerepet vállaló közéleti embert hallgatott ki. A „forradalom szikrájaként” emlegetett Tőkés Lászlóval a korabeli eseményeket vettük számba.
– Huszonhét évvel az 1989-es események után mennyire lehet érdemi bűnvádi eljárást lefolytatni a bűnösök kiderítésére?
– Az ügyészek munkáját jelentősen megkönnyíti, hogy nem kell újból kezdeniük a vizsgálódást, a mostani eljárásnak ugyanis hosszú előzménye van. 1997 és 2000 között parlamenti bizottság foglalkozott a forradalom ügyével. Dan Voinea tábornok, volt katonai főügyész igen alapos kivizsgálást végzett, sőt, tőle személyesen tudom, hogy a kétezres évek elején vádemelésre készen, szinte teljesen összeállt a vizsgálati anyag, politikai nyomásra azonban az ügyet leállították. 2015-ben újra előkerült a forradalom dossziéja, de úgy zárták le, hogy nem kezdték újra a nyomozást. Ha jól számolom, ez most a harmadik nekilendülés.
– A forradalmi eseményekkel kapcsolatban az Iliescu-rezsim a kilencvenes évek elején több információt is titkosított. Mekkora esélye van a titkosítás feloldásának?
– A titkosított anyagok feltárását és az ügyészségi vizsgálat során történő hasznosítását nemrég Teodor Doru Mărieş, az 1989. December 21. Egyesület vezetője követelte. Tavaly decemberben az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjával közösen a Temesvár Társaság és jómagam is levelet intéztünk Klaus Johannis államelnökhöz, hogy járjon közbe az 1989-es temesvári események titkosított anyagának szabaddá tételéhez a vizsgálat számára. Ma már minden feltétel adott az igazság kiderítésére.
– Hogyan látja, a mostani ügyészi kezdeményezés – a korábbiaktól eltérően – mennyire eltökélt abban, hogy bíróság elé vigye a forradalom iratcsomóját?
– Amikor tanúként meghallgattak Bukarestben, az volt a benyomásom, hogy a négy tagból álló vizsgálóbizottság erős mandátummal rendelkezik arra nézve, hogy a végére járjon a 27 évvel ezelőtti eseményeknek. Úgy ítélem meg, hogy a legfőbb ügyészség és a katonai ügyészség ma erős pozícióban van. Augustin Lazăr főügyész határozottan ellenezte a büntetőtörvénykönyv módosítását, nem volt tehát kérdéses, hogy melyik oldalon áll. Valamennyi ügyészség ellenezte az utódkommunista Grindeanu–Dragnea kormány mesterkedéseit, tehát feltételezem, hogy európai és amerikai támogatással a vizsgálóbizottság képes lesz végig vinni az 1989-es forradalom ügyeinek kivizsgálását.
– Ma már tudjuk, hogy az Iliescu-rendszer ellopta a forradalmat, és a rendszerváltás első hónapjaiban ennek a forgatókönyvnek rendelt alá minden belpolitikai eseményt. Önben ez a történet mikor tudatosult?
– Néhány hónapnak el kellett eltelnie, hogy ráébredjek a valóságra. Két hétig aranykalitkában tartottak és Románia hőseként ünnepeltek. Szükségük volt Mircea Dinescura, Doina Corneára, Ion Caramitrura és természetesen rám is, hogy Ion Iliescu hiteles személyiségek mögé bújva eljátssza a forradalom vezetőjének szerepét és elfedtesse azt, hogy ő tulajdonképpen egy jól kigondolt forgatókönyv szerint levezényelt katonai puccs vezetője, amiben a Szekuritátéra támaszkodik. Iliescu gyakorlatilag azokat mentegette a felelősségre vonás alól, akik 1990 márciusában a Szekuritátét átkeresztelve megalakították a Román Hírszerző Szolgálatot. Már 1990 januárjában, februárjában sűrűsödtek a forradalom eltérítésére utaló jelek. Doina Cornea visszavonulásával azonban én magam nem értettem egyet, és a március 19-i véres marosvásárhelyi eseményeknek kellett bekövetkezniük, hogy előttem is lehulljon a lepel, és rádöbbenjek, valójában mit történik.
– Erre hogyan reagált?
– Egy amerikai körúton éppen a romániai forradalmat népszerűsítettem, amikor megjöttek a marosvásárhelyi eseményekről szóló hírek. Ekkor adtam ki Washingtonban azt a nyilatkozatot, amelyben az Iliescu-rendszerrel szembe fordulva lelepleztem, hogy mi történik a magyarság rovására a kommunista visszarendeződésben. Ez volt a román hatalom és a közöttem levő viszony szakítópróbája. Végleg kimaradtam a Nemzeti Megmentési Front tanácsából: kivonultam, de ki is szorítottak belőle. Iliescu még tett néhány próbálkozást, és elküldte hozzám Cazimir Ionescut, hogy meggyőzzenek, legyek a rendszerük magyar tagozatának a vezetője, de ekkor már nem voltam kapható semmilyen együttműködésre.
– Az RMDSZ elnöke, Domokos Géza közismerten Ion Iliescu elkötelezett híve volt. Vele vitatkozott erről a helyzetről?
– A személyes vitákra már nem emlékszem, de az tény, hogy ekkor már előjöttek az első ellentétek a Domokos Géza vezette RMDSZ és közöttem. Közismert, hogy az RMDSZ rendkívül kétesen viszonyult a márciusi marosvásárhelyi eseményekhez, nem álltak a helyzet magaslatán. Akkoriban Verestóy Attila vett részt a bukaresti tárgyalásokon. Sajnos sem Király Károly, sem Ion Iliescu nem jött le Marosvásárhelyre. Szerintem Verestóy elvtelenül erősítette Iliescuéknak a magyarokat kriminalizáló vonalát. Keserű iróniával mondom, még jót tett, hogy a Görgény-völgyi agresszorok rátámadtak az RMDSZ-re, és ez által az RMDSZ marosvásárhelyi közszereplői – Sütő Andrással együtt – méltatlanul megszenvedték a pogromkísérletet és az agressziót. Áldozatuk által terelték jó irányba az események értékelését.
– Milyen esélyt lát az 1990 marosvásárhelyi márciusi események ügyészségi kivizsgálására?
– Ne feledjük, hogy 2015 őszén a katonai ügyészség lezárta a forradalom dossziéját, mielőtt megnyitotta volna, de a következő évben mégis újra elővette. Ez nem utolsósorban az 1989. December 21. Egyesületnek, Teodor Mărieş hősies helytállásának és a strasbourgi emberjogi bíróság döntésének köszönhető. A strasbourgi bírák igazat adtak a forradalom és a bányászjárás áldozatai keresetének. Ezek után bizakodó vagyok. Az 1989 decemberétől júniusig terjedő események folyamatába szervesen beleilleszkedik a marosvásárhelyi fekete március is. Ezek a visszarendeződés fontos állomásai, 1990 márciusa végképp, hiszen a Román Hírszerző Szolgálat megalakítása révén formailag ekkor került hatalomra az események hátterében megbúvó Szekuritáté. A politikusi gárdában pedig együtt maradt a Ion Iliescu, Petre Roman, Virgil Măgureanu, Mihai Chiţac és a Victor Stănculescuból álló csapat, amely e folyamat áldozataiért, a gyilkosságokért és különböző más bűncselekményekért felelős.
– Kérdés, hogy csupán négy ember felelős a rendszerváltás elsiklatásáért és az ezzel járó bűncselekményekért, vagy ez a kör sokkal szélesebb?
– Most, hogy a múlt decemberi országos választásokon a kommunista visszarendeződés újból diadalt aratott, túlságosan is érintett az egész politikai osztály. Jelenleg nem az igazak és a hamisak között folyik a küzdelem, hanem a különböző erőcsoportok között: a régi Szekuritáté és a régi hatalom képviselői, valamint az utódpárt és az egészében véve kompromittálódott politikai osztály különböző erőcsoportjai között. Úgy tűnik, sokan szabadulni akarnak a csausiszta szárnytól, noha ez még mindig nagyon erős. A SRI volt elnöke, Costin Georgescu, Radu Tinu, a temesvári Szekuritáté volt helyettes vezetője, Filip Teodorescu, a Szekuritáté volt kémelhárításának a vezetője vagy Ioan Talpeş, a Külügyi Hírszerző Szolgálat egykori irányítója mind azon mesterkednek, hogy a temesvári népfelkelést leértékeljék, és a Szekuritáté módjára külföldi beavatkozásként a magyar és orosz titkosszolgálatok számlájára írják. Itt egy komoly hatalmi és emlékezetpolitikai küzdelem folyik. A jelenlegi viszonyok között ez nagyon meggyengíti az igazságtétel ügyét. Elképzelhetőnek tartom, hogy tovább folytatódik az évtizedek óta tartó halogató, maszatoló politika, amely csak a múlt főkolomposainak a halálával ér véget.
– Hogyan látja az igazságszolgáltatás pártatlanságát?
– A SRI aligazgatójának, Florin Coldea tábornoknak az esete és sok más intő jel rávilágít azokra az összefonódásokra, amely a titkosszolgálat és a politikum, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás között fennáll. Ez az összefonódás a hatalmi ágak szétválasztásának a reménytelen helyzetét mutatja, és megvilágítja a különböző magyarellenes döntéseket is. Kérdés, hogy ezen a téren Románia képes lesz-e az európai követelményeknek megfelelő előrelépésre. Úgy látom, a román titkosszolgálat felvilágosultabb, realistább része tudatában van annak, hogy a titkosszolgálatokban is hatalomváltásra van szükség.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2017. augusztus 9.

Kelemen Hunor román állami kitüntetésének a megvonását kezdeményezte a CNMR
A Kelemen Hunornak 2000-ben adományozott Románia Csillaga kitüntetés visszavonását kezdeményezte a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR) a politikus múlt heti nyilatkozata miatt.
A román akadémiai, üzleti szférát, szakszervezeteket és szakmai szervezeteket tömörítő társaság kedden újabb közleményben bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének a Nagy-Románia megalakulása jövő évi centenáriumára vonatkozó kijelentéseit. Ezúttal azt kezdeményezte, hogy a Románia Csillaga adományozói indítsák el az érdemrend visszavonásának procedúráját.
"Ha ez nem történik meg, a CNMR bírósági úton indítja el a Románia Csillaga Érdemrend visszavonását, amiként a CNMR több tagja, mint például Constantin Degeratu és Costin Georgescu Tőkés László kitüntetésének a megvonását is sikerrel kezdeményezte" – áll a keddi közleményben. A CNMR arra emlékeztetett, hogy a román állam legmagasabb rangú kitüntetését „olyan románok" birtokolhatják akik „elismerik, értékelik az országot és a történelmét, és feltétel nélküli lojalitást tanúsítanak a román állam iránt".
A társaság úgy vélte: az RMDSZ elnökének a múlt pénteki nyilatkozata a román állam megtagadásáról, a román történelem, kultúra és a románok alapvető jogainak az elvitatásáról szólt, és Kelemen Hunor „kiírta magát a román állampolgárok sorából" nyilatkozatával.
A CNMR két nappal korábban még Kelemen Hunor román állampolgárságának megvonását kezdeményezte. Az RMDSZ elnökével a kolozsvári Szabadság napilap közölt interjút pénteken. Ebben a politikus kijelentette: „a románságnak el kell fogadnia, hogy mi (az erdélyi magyarság) nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at". Az RMDSZ elnöke úgy vélte: az elmúlt évszázadban „folyamatosan újratermelődtek a félelmek. A románok attól félnek, hogy el akarjuk szakítani Erdélyt, a magyarok pedig attól tartanak, hogy a románok meg akarják fosztani őket az identitásuktól".
Kelemen Hunor úgy vélte: hiba lenne, ha az erdélyi magyarság „sündisznóállásba" zárkózna a centenárium évében, ezért a szövetség konferenciákat szervez, és kiadványokkal készül felmutatni, hogy mivel járult hozzá a magyarság az elmúlt száz évben Erdély és Románia fejlődéséhez. Az RMDSZ azt a munkacímet adta centenáriumi programjának, hogy Ezer év Erdélyben, száz év Romániában.
Kelemen Hunor ugyanakkor kifejtette, a centenáriumon a románság nem ünnepelheti meg azt, hogy autópályákkal kötötte össze Erdélyt az ország többi régióival, és a vonatok is lassabban járnak ma az átvett infrastruktúrán, mint száz évvel ezelőtt.
"Számomra nagy kérdés, mit tud felmutatni a román állam azon kívül, hogy száz éve létezik az ország" – mondta az elnök, hozzátéve, hogy a megvalósítások hiányában félő, hogy Romániában nacionalista retorikával fogják megünnepelni a centenáriumot.
Gazda Árpád / MTI; Erdély.ma



lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998